A komplex betegségek komplex megelőzési szemlélete
A családot tervező párok legfőbb vágya, hogy gyermekük egészségesen szülessen. A szülők génjeiket, így a betegségekre való genetikai hajlamaikat is átörökítik utódaikba. Az újszülött és a felnövekvő gyermek életmódja és szokásai döntően a családi környezetben, elsősorban az édesanya tanításának köszönhetően alakulnak ki. Így a gyermekek nagy valószínűséggel a szüleiktől megtanult életmódhoz ragaszkodnak majd egész életükben.
Ha leendő szülők tudják, hogy milyen, úgynevezett komplex betegségre való fokozott hajlamot örökíthetnek át gyermekükbe, és ezt hogyan lehet kivédeni, akkor lehetőség nyílik számukra. hogy mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A megelőzés hatékony eszközét a családtervezésbe beépített eufénikai prevenció jelentheti. Ezáltal a prevenciós munka már jóval a gyermek születése előtt megkezdhető és elvei a születés percétől alkalmazhatók.
A betegségmegelőzés fő nehézsége, hogy minden embert minden betegséggel szemben megvédeni nem lehet. Így jutunk el az individualitás fontosságához. Az individualitásnak, az egyéni érzékenységnek vagy éppen védettségnek legnagyobb jelentősége a soktényezős kóreredetű úgynevezett komplex betegségek (érelmeszesedés, infarktus, hypertonia, agyvérzés) nagy csoportjában van.
A genetikai hajlam ilyenkor olyan sokgénes rendszerekre vezethető vissza, amelyekben a kromoszómák különböző helyein lévő gének összhatása határozza meg a genetikai hajlamot. Mindegyik kromoszómahelyre különböző hatású gének kerülnek, így valószínűleg nem található két olyan ember, akinek a genetikai hajlama egy bizonyos betegségre azonos lenne.
A komplex betegségekre való hajlam semmiképpen nem jelenti a betegség feltétlen megjelenését, kialakulása általában számos, jól befolyásolható környezeti hatástól függ. Így a betegségek ezen csoportjában egy újfajta megelőzési stratégiát kell választani és ez az eufénika.
Következő cikk
Az anyatejes táplálás és a babamasszázs fontossága vitathatatlan a szülő-gyermek kapcsolatban és jelentős hatással van a gyermek későbbi a pszichés fejlődésére is. Jelentős szerepet játszik a gyermek fejlődésében a babaúszás, az óvodai speciális vagy szokásos torna, az úszás, az iskolai testnevelés és gyermekétkeztetés, a megfelelő lakó- játszó- és iskolai tanulókörnyezet kialakítása valamint a táplálkozási szokások formálása...
